1920. augusztus 12-én érkezett meg a Varsó melletti Skierniewicébe a magyar hadisegély. A szorult helyzetben lévő lengyelek végre ellentámadást indíthattak a Varsót fenyegető bolsevik csapatok ellen.

1919-ben, a függetlenségét alig egy esztendeje - 173 év után visszanyerő -, Lengyelország és a születő új hatalom, Szovjet-Oroszország között folyamatosak voltak a határvillongások. Az összecsapások 1920-ra nyílt, lengyel-bolsevik háborúba torkollottak. Az oroszok ezúttal sem kispályáztak, nem csupán a Nagy Háborúban elveszített, hajdan hozzájuk tartozó lengyel területeket kívánták ismét megszerezni. Céljaik közé tartozott még – természetesen a proletár világforradalom nevében és terjesztése érdekében – Berlin, majd később ...

A szabadságharc utolsó nagyobb harcképes seregcsoportja 1849. augusztus 13-án a világosi síkon, Görgey Artúr tábornok vezetése alatt letette a fegyvert, a Fjodor Vasziljevics Rüdiger tábornok vezette orosz csapatok előtt. A magyarok megadásának módja bizonyos szimbolikus jelentést is hordozott: az osztrákok előtt való megadást úgy értelmezhette volna a külvilág, hogy egy törvénytelen lázadás bukott el, a lázadók pedig meghódoltak a törvényes uralkodó előtt. Az oroszok előtti – feltétel nélküli – fegyverletétel mást üzent; azt, hogy Európa két legerősebb katonai hatalmának seregeivel szemben nincs mód további fegyveres ellenállásra, mert csak értelmetlen tömeges pusztulás az eredmény. 

Az oroszok már július 21-én követeket ...

1918. február 1-én több, a Monarchia cattarói hadikikötőjében állomásozó hadihajóján a fellázadt, elégedetlen matrózok, kezükben fegyverrel vették át parancsnokságot.

Élt a kommunista történetírásban – és tanításban – egy érdekes toposz. Ez, úgy nagyjából – kis túlzással – így hangzott: a cattarói hős, bolsevik matrózok szabadságvágytól hajtva, felkeltetek nyúzóik ellen, de jött Horthy Miklós fehér lován, az óceán habjain vágtatva és kardját lengetve, saját kezűleg fojtotta vérbe a felkelést, megtizedeltette az ártatlan proletár-matrózokat.

Ezzel szemben…

Még január közepe táján volt Bécsújhelyen egy komolyabb sztrájkhullám ez adta az ötletet, lendületet, hogy itt is kéne tenni valamit. Cattaróban ...

Holtakról jót vagy semmit – tartja a régi mondás és ez, hogy stílusos legyek, antagonisztikus ellentétben áll, azzal, hogy egy kommunista diktátorról általában nehéz túl sok jót összehozni.

Castro sem kivétel, a politikáját és annak eredményét mindenki ismeri, aki hallott, olvasott Kubáról. A Commandante – ahogy hazájában „becézték” - a régi szép bolsevik hagyományok megtartásával, az ideológiai célok elérése érdekében hazavágta az országot annak rendje és módja szerint.

Kevesen emlékeznek rá, hogy a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben, bár testvéri szocialista országnak számított, nem voltak a legfényesebbek a magyar-kubai kapcsolatok. Ugyanis a kubai vezetés 1956-ot forradalomnak tartotta. Raúl Roa, a kubai ...

Élt réges-régen, még a 20. század első felében egy ember, aki úgy tartotta, az adott szava, a tisztesség akár az életénél is többet ér. Teleki Pálnak hívták és Magyarország miniszterelnöke volt…

Gyakran mondogatják, hogy a politika az alkuk, trükkök, megegyezések és néha bizony az átverések világa. Talán tényleg így van. Nem tudom, nem vagyok politikus, még a közeli ismerőseim között sincsenek ezzel foglalkozó hölgyek, urak. Azt is emlegetik, hogy aki erre a pályára lép, az „eladja a lelkét az ördögnek”, mert nagyon nehéz egy ilyen kemény zűrzavaros világban megmaradni igazi úriembernek. Már maga a kifejezés is kezd kimenni a divatból, lassan kiüresedik, megváltozik jelentése. Hajdan ez a kifejezés nem csupán rangról, ...

1918. november 25. az elveszett remény napja. Ezen a napon volt utoljára főváros Temesvár, eddig tartott a Bánáti köztársaság alig több, mint három hetes fennállása.

A Bánáti köztársaságot 1918. november 1-én kiáltották ki, azzal a céllal, hogy mentsék, ami még menthető. Az elveszített Nagy háború, az I. világháború után az antant támogatta cseh, román, szerb hadsereg megindult Magyarország ellen. Nem volt igazán nehéz dolguk. A Károlyi-féle kormány, annak reményében, hogy jobb színben tünteti fel magát, hogy jobb békefeltételeket tud elérni, szélnek eresztette a háborúban megviselt, de még ütőképes magyar hadsereget. Az országba betörő idegen csapatok jószerivel ellenállás nélkül menetelhettek céljaik felé. És a ...

1699. január 26-án egy szép, haladó elgondolást alapoztak meg, mely később hagyománnyá is vált: Rólunk döntöttek, de nélkülünk. A Habsburg birodalom békét kötött a törökökkel.

Mi kétségkívül jól jártunk, mert végre – 150 éves „vendégeskedés” után – kitakarodott Magyarországról a török. De sebaj! Jött helyette a német, az osztrák! Nehogy már előfordulhasson az a csoda, hogy Magyarország öt percig nincs megszállva, hogy nem valamely idegen, külhoni hatalom mondja meg a tutit azoknak a… magyaroknak! Az 1681-es soproni országgyűlés ugyan törvénnyel kötelezte Lipót királyt, hogy ne tehessen ilyet, de mikor számítottak valamennyit is a magyar törvények egy német-római császár számára?

A régi ügy, az ...

1919. március 21-én Kun Béla kommunista és Garbai Sándor szociáldemokrata vezetők kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Azóta sem vagyunk hálásak nekik… Pedig augusztus elsejére vége is lett az egésznek.

Károlyi Mihály, aki – némi képzavarral – mindig az események ütőerén tartotta kezét, szinte az újságokból értesült, hogy a kormány és ő is lemondott. Kissé talán meg is lepődhetett, mikor a neki tulajdonított proklamációban ilyesmiket olvashatott:

„A kormány lemondott. Azok, akik eddig is a nép akaratából és a magyar proletárság támogatásával kormányoztak belátták, hogy a viszonyok kényszerítő ereje új irányt parancsol. A termelés rendjét csak úgy lehet biztosítani, ha a hatalmat a proletariátus veszi a ...

„Ha Csehszlovákia a magyaroktól jövőjének biztonsága érdekében meg akar szabadulni, ami lehet egy nagyon helyes felfogás, akkor csupán a határt kell megfelelően kiigazítani, és nincs szükség arra, hogy embertelenül a lakosok százezreit mozdítsák ki helyükről.” - szólt a magyar kormány válasza, mikor csehszlovák részről felvetődött a lakosságcsere gondolata.

A nyugati szövetségeseknek semmi kifogása nem volt az 1938-as első bécsi döntés alapján meghúzott határok ellen. A „Nagy Testvér”, a Szovjetunió viszont mereven ellenezte, hogy a háború után is érvényben maradhasson ez a háború elött kötött megállapodás. Mivel mind Magyarország, mind Csehszlovákia – Jaltának „hála” - szovjet érdekszférának minősült, ...

1989 végén Romániában megbukott a kommunista diktatúra és elkezdődött valami új. Csak nem egészen az, amit a székelyek vártak…

1990. március 15-én az erdélyi magyarság arra készült, hogy végre szabadon megünnepelhesse az 1848-49 forradalom és szabadságharc évfordulóját, amire a „Kárpátok géniusza”, Ceaucescu országlása alatt nem annyira volt lehetősége. A forradalom után mindenki abban bízott, hogy kitört a fene nagy demokrácia és most majd minden szépen rendbejön…

Az optimistáknak – mint már annyiszor -, sajnos most sem lett igazuk. Így, utólag már könnyű nyomon követni a folyamatot, mely a marosvásárhelyi véres eseményekhez vezetett.

Március 14. - Szatmárnémetiben a Vatra Romaneasca – román soviniszta szervezet ...