- mondta Marosán György 1956. december 8-án reggel, a Parlamentben, a munkástanácsok küldöttségével folytatott tárgyalások során. És „Buci Gyuri” – ez volt Marosán bece-, de még inkább gúnyneve, péklegény múltjára célozva – tudta mit beszél.

Neki már „praxisa” volt ebben… Hiszen ő mindig is az „emberarcú” szocializmus képviselője volt. Hajdan, mint a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, igencsak támogatta a kommunistákkal való fúziót. Nem mindig a "legfinomabb" eszközökkel. Ténykedésének meg is lett a jutalma, 1948. augusztus 18-án az MDP Budapesti Pártbizottságának első titkára lett.  Persze Rákosi alatt aztán rá is rájárt a rúd, lebegett a feje felett halálos ítélet, egy kellően koncepciós per nyomán, de ...

„ Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom. ” – idézi Hartvik püspök Szent István király legendájában a híres felajánlást, melyben az első királyunk Szűz Mária oltalmába ajánlotta országát.

I. István szentté avatását a később ugyancsak szentté avatott I. László királyunk kezdeményezte. Az akkori pápával, VII. Gergellyel történt levélváltása sajnos nem maradt fent, így csak Szent Gellért hátramaradt írásából ismerhetjük meg a pápai döntés szavait: „ emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az ...

Különös temetés zajlott 1849. augusztus 23-án, Orsova közelében, a Duna partján. Egy csapat férfi egy akkora ládikát rejtett a földbe, amekkorába tán csak egy csecsemő holtteste férne el. Pedig nagy dolgokat temettek el itt, a magyar államiság jelképeit, az elveszett magyar szabadságot. A Szent Koronát.

Szemere Bertalan a menekülők vezetője, a bukott szabadságharc utolsó miniszterelnöke és belügyminisztere itt ásták el a koronázási jelvényeket. Az a felelősséget, hogy a bizonytalan jövőjű emigrációba, külhonba magukkal vigyék a magyar nemzet legféltettebb kincsét, egyikük sem akarta vállalni. Felmerült az a gondolat is, hogy semmisítsék meg a koronázási jelvényeket – Batthyányi Kázmér, többekkel ezt szorgalmazta -, hogy ne ...

1942. augusztus 20-án, kora reggel, a keleti fronton, jubileumi, 25. bevetésére indult Héja típusú gépével egy magyar vadászpilóta. Nem sokkal a felszállás után a gép lezuhant, a pilóta életét veszítette. Horthy Istvánnak hívták. Magyarország kormányzóhelyettese volt. 

Nem is kellett volna felszállnia. Ahogy frontra sem kellett volna mennie. Mégis ment, mert hogyan irányíthatná ő később a hadsereget, háborús tapasztalatok nélkül?

Jány Gusztáv vezérezredes az előző napon személyesen adta át neki a hazahívó parancsot és – nem mellesleg – repülési tilalmat is rendelt el számára. Az akkor 38 esztendős főhadnagy azonban mégis úgy döntött, teljesíti az utolsó bevetési parancsot, mely szerint Nemeslaki Zoltán főhadnaggyal ...

A volt 1848-as honvédek sorsa néha nagyon különösen alakult. Mint például Prágay Jánosé, akit társaival egészen a távoli Kubáig sodort a… Sors? Kényszerűség? Végzet? Kalandvágy? 

A Balatonfüreden, 1811-ben született fiatalember a gimnázium elvégzése után lépett katonai pályára. 1829-ben lett a Schwarzenberg-ezred tagja. kemény 12 évet húzott le a császári seregben, 1841-ben szerelt le és vállalt állást a magyar udvari kancellárián, Bécsben. Majd, mikor megalakult az első felelős magyar kormány, Batthyány Lajos vezetésével, Pesten, a hadügyminisztériumban dolgozott írnokként.

Aztán kitört a szabadságharc…

Írnokokra a háborúban is szükség van, Prágay végezte a dolgát tovább becsületesen, egészen, míg a kormány ...

Közel 101 esztendővel ezelőtt, 1916. augusztus 27-én. Románia az antant oldalán belépett az I. világháborúba és megindította hadoszlopait Erdély elfoglalására.

Arról az apróságról természetesen ne feledkezzünk meg, hogy Románia a Nagy Háború kitörésekor még a központi hatalmak szövetségese volt, de aztán változott a világ, fejlődött a tudomány és legfőképp: sikerült titkos egyezményt kötni az antanttal. Területekért (v. ö. Erdély) cserébe Románia vállalta, hogy 1916. augusztus 28.-ig hadat üzen a központi hatalmaknak és megtámadja Magyarországot. Több körülmény is kezükre játszott abban, hogy számukra kedvezőnek ítéljék meg a helyzetet. Az 1916. júniusi, az oroszok által indított Bruszilov-offenzívát, - amely talán ...

1915 őszén a Monarchia és Németország sorozatos győzelmeket aratott a Balkánon. Belgrád október 9-én elesett, a szerb csapatok mindenfelé visszavonulóban voltak. Elérkezett az ideje egy régi szálka kihúzásának…

Montenegró 1914. augusztus 7-én üzenet hadat a Monarchiának, két nappal később pedig Németországnak is. A kis balkáni állam hadereje ugyan gyenge és rosszul felszerelt volt, egy nagy előnnyel mégis rendelkezett, amelynek hasznát vehette a háborúban. A fekvésévél. A montenegrói hegyek egészen az Adria partjáig érnek, a Lovcsen hegyen elhelyezett ágyúállásokból sakkban tarthatták a cattarói hadikikötőt, az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb adriai tengerészeti bázisát.

A Montenegró elleni hadjáratot Köves Herman ...

Nincs az, kérem, előírva, hogy nekünk mindig vesztett ügyekért kell harcolnunk… Nem mindig bukott el a magyar szabadság ügye, ha felkeltek érte. A tizenhetedik század elején Bocskai István örök példát adott a nemzetnek, lehet, ha tudod és mered.

1604. október 2-án kezdődött a nevével fémjelzett felkelés…

Az 1526-os mohácsi vereség és Buda 1541 elvesztése után úgy tűnt, a régi, nagy Magyarország végleg eltűnik a történelem süllyesztőjében. A törökök meghódították, és a török birodalomhoz Magyarország középső részét. Magyarország három részre szakadásával a Királyi Magyarország, a Török Hódoltság és az Erdélyi fejedelemség hármasában élt a magyarság a Kárpát-medencében.

A magyar király, I. Rudolf – ...

Volt idő Magyarországon, mikor még egy közszereplő nem engedhetett meg magának mindent. Azokban, a történelem homályába veszett napokban következményei is voltak egy-egy megnyilvánulásnak…

Janszky Lajos vezérőrnagy 1886. május 21-én a budai temetőben tiszttársaival megkoszorúzta Heinrich Hentzi sírját és szép, kerek, a néhai tábornokot és harcostársait méltató, dicsőítő beszédet mondott. Ez pedig – azzal megtetézve, hogy Hentzinek még szobra is állt Budán – alaposan betett a derék budapesti polgároknak.

És itt álljunk meg egy pillanatra.

Ki az Hentzi és miért volt szobra Budán? – kérdezheti joggal a mai Olvasó, aki semmi ilyesmit sem láthat, ha ráérő idejében sétál egyet a Várban.

A tizenkilencedik századi ...

Ha a korai középkorban, Európában valamelyik ország, nemzet háborút viselt, vagy hadjáratot indított, az a történelemkönyvekben mindközönségesen háborúnak, vagy hadjáratnak nevezik. Kivéve, ha a magyarokról van szó…

 Ők – azaz mi – sohasem viseltünk hadat, nem indultunk hadjáratra. Mi csak „kalandoztunk”… Mintha bizony az akkori magyarok háborúi más kategóriába esnének, mint bármilyen más háború abban az időben. Vegyük például a 899. évi itáliai hadjáratot. Ezt, ahogy olvasom mindenféle könyvekben, mindközönségesen „kalandozásként”, „rabló hadjáratként” minősítik. Többnyire úgy állítják be az eseményeket, hogy a nomád magyarok barbár módon lerohanták a civilizált Itáliát, dúltak, fosztogattak, ...