A trianoni békediktátumot 1920. június 4-én, budapesti idő szerint 16.32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben. Ez a kényszerszerződés, illetve békeparancs – ahogy akkoriban nevezték -…

„Az Országgyűlés kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő…

Zágrábban, 1830. augusztus 15-én született Lebstück Mária honvéd főhadnagy. Nem kérem, nem elírás. A katonai pálya ma sincs „elnőiesedve”, a 19. században meg különösen nem volt, Mégis megtörtént, hogy egy ifjú hölgy egészen a főhadnagyi rangig vitte. Élettörténetét nem kisebb személyiség, mint maga…

Szokták mondani: minden magyar kurucnak születik. Labanc csak később lesz belőle… De akad, aki mindhalálig kuruc marad, mint Esze Tamás, aki 1708. május 27-én hunyt el a nyitrai kuruc táborban. Hiába verték ki a törököt az országból, a dolgok csak nem fordultak jobbra. Tán épp ellenkezőleg… Az…

1439. május 23-án, Budán – a pár nappal későbbre meghirdetett országgyűlés helyszínén - zavargás tört ki. A fegyveres zendülés valódi oka, a város német és magyar polgársága közötti viszály nem volt éppen új keletű, már több évtizedes múltra tekintett vissza. Amikor 1437-ben Habsburg Albert…

Kasszandra tragikus sorsú trójai királylány volt a trójai háború idején. Priamosz és Hekabé leánya, Hektor és Parisz húga. Világszép hölgy lehetett a maga idejében, mert a legenda szerint Apollón is szemet vetett rá. El is akarta csábítani. Kasszandra kaphatónak is mutatkozott a liezonra, csak egy…

1867. május 22-én kelt Kossuth Lajos – a kiegyezés ellen tiltakozó - híres nyílt levele, a Deák Ferencnek szánt, ún. Cassandra-levél. A későbbi turini remete szerint végzetes következményei lehetnek, ha Magyarország sorsát - a már akkor rogyadozó -Ausztriához kötik. A levelet először a Magyar Újság…

442 esztendeje, 1578. május 19-én Buda keresztény lakossága a Pünkösdöt ünnepelte. Már, amennyire tűrte ezt a török… Ha a májusi eső aranyat ér, nem sok arany juthatott abban az esztendőben a budaiaknak. Rég láttak már esőt, de tán nem ilyet vártak… Szamosközy István krónikája szerint egy hosszabb…

Százhárom esztendeje, hogy 1917. május 15-én, a Nagy háborúban, az otrantói-szorosban megvívták a Földközi-tenger térségének talán legnagyobb csatáját. Az egyik oldalon az Osztrák-Magyar Monarchia hajói, a másikon pedig az antant erői harcoltak. Ez a tengeri ütközet – bár a Monarchia flottája messze…

Hiába verték ki a törököt az országból, a dolgok csak nem fordultak jobbra. Tán épp ellenkezőleg… Az 1690-es évek közepére kiderült: „Anyám, nem ilyen lovat akartam!”. Ahogy Kollonich Lipót mondta: „Magyarországot előbb rabbá teszem, aztán koldussá, végre katolikussá”. Az már több esélyes, hogy…