Kupakői paprika

Kupakői históriák

2017. sze 01.

Géza fejedelem

írta: Cabe Ferrant
Géza fejedelem

_geza.jpg997. február 1-én hunyt el Géza fejedelem, Szent István királyunk édesapja, akit kortárasai gyakran csak „a véreskezű”-ként emlegettek. És erre egészen jó okuk volt… 

A 945 táján született Géza, 972 táján, Taksony halála után, lett a fejedelem. Ebben a minőségében az egyik első cselekedete volt, hogy üzenetet küldött I. Ottó német-római császárnak, hogy családjával együtt meg akar keresztelkedni. A keresztelési szertartást még abban az esztendőben el is végezte Prunward Sankt Gallen-i szerzetes. A keresztségben a fejedelem az István nevet kapta, míg öccsét Mihályra keresztelték.

De maradjunk a hagyományos Géza névnél – mely ugyan nem egészen fedi a valóságot, az eredeti nevének számtalan változta szerepel a ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. aug 31.

Mire a Szent Korona Hunyadi Mátyás fejére került...

írta: Cabe Ferrant
Mire a Szent Korona Hunyadi Mátyás fejére került...

matyas01.jpgSzép és kellemes dolog, ha valakit királlyá választanak, de ha eközben épp egy idegen ország kormányzójának „vendégszeretetét” élvezi, nincs is annyi egyszerű dolga. Hunyadi Mátyás pont ebbe a helyzetbe került. 

Vitéz János és Szilágyi Mihály indult 1458 januárjában Csehországba fényes küldöttség élén, hogy kiváltsák a frissan megválasztott magyar királyt Podjebrád György cseh kormányzó kezéből. A derék cseh ugyan hajlott az egyezségre, de ha már egy ilyen kincs került a kezébe – a megválasztott magyar király – nem akarta olcsón elkótyavetyélni a lehetőséget. Az előzetes egyezségben 40 000 – más források szerint 80 000 -, aranyat kért váltságdíjul. De a váltságdíj sem volt elég neki, külön megegyezett az ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. aug 30.

Hunyadi Mátyást királlyá választják

írta: Cabe Ferrant
Hunyadi Mátyást királlyá választják

_matyas-val.jpg1458 januárja… Kőkemény tél, olyan hideg, hogy még a Duna is befagyott. És fenn Budán, a várban üléseznek a nagyurak. Királyt választanának… Hej, ha élne a nagy Hunyadi János… Vagy legalább a fia, László…

De Hunyadi Lászlót a szószegő királyi tanács – nagyvonalúan mellőzve a törvényességet – halálra ítélte, holott büntetlenséget ígértek neki Cillei Ulrik meggyilkolásáért. És a nagy Hunyadi idősebb fiát 1457. március 16-án, Budán, a Szent György téren lefejezték.

Beszélik, háromszor sújtott le rá a bakó pallosa, de ő még mindig élt. Az ősrégi hagyomány az ilyen esetben megköveteli, hogy az elítélt kegyelmet kapjon. De a bosszúszomjas V. László nem kegyelmezett. A bakó negyedszer is lecsapott.

Az ifjú ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. aug 29.

Akit háromszor is magyar királlyá koronáztak

írta: Cabe Ferrant
Akit háromszor is magyar királlyá koronáztak

_caroberto.jpgA 14. század elején, az ezerháromszázas években a magyar trónigen csábító ülőalkalmatosság lehetett, hiszen annyian kívánkoztak rátelepedni. A nagy, szép és gazdag országban uralkodni remek karriernek számított.

Az Árpád-ház – fiúágon – 1301-ben kihalt. ( Ezt azóta is sokan vitatják, de ennek a cikknek nem célja e kérdésben állást foglalni. ) Leányágon pedig több Árpádtól származó trónörökös is számba jöhetett. Ott volt mindjárt elsőként az Anjou-házból származó Károly Róbert ( olaszosan: Caroberto ), aki V. István Árpád-házi magyar király dédunokája volt.

A nápolyi Anjouk trónigénye már korábban is felmerült, mert III. András koronázásakor, 1290-ben, nem mindenki ismerte el Árpád leszármazottjának ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. aug 28.

És felkeltek Hunyadi Mátyás ellen…

írta: Cabe Ferrant
És felkeltek Hunyadi Mátyás ellen…

_matyas8.jpgNagy királyunk, Hunyadi Mátyás a maga korában korántsem volt annyira népszerű, mint ezt mi, a kései utódok vélhetnénk. Mert hiába szólnak róla ma legendák, hiába népmesék hőse, a maga idejében odáig fajultak a dolgok, hogy még fel is lázadtak ellene.

Mátyás 1468-ban kezdett csehországi háborújába, hajdani apósa, Podjebrád György ellen, aki a Húsz János követőjeként, huszitaként, eretneknek számított az egyház szemében. A legszebb az az egész ügyben, hogy Mátyás a pápa és III. Frigyes német-római császár kérésére indította meg hadait, de itthon épp a főpapok – köztük Vitéz János, Mátyás ifjúkori nevelője és Janus Pannonius a költő, a pécsi püspök, Vitéz János unokaöccse – meg természetesen az elégedetlen ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. aug 26.

A „csuhás” hadvezér

írta: Cabe Ferrant
A „csuhás” hadvezér

_than_mor_mohacsi_csata.jpgHajdan nem sokat tanultunk róla az iskolában. Úgy hívták: Tomori Pál. Bizonytalan, hogy mikor született – valamikor 1475 táján -, de a halálának dátuma közismert: 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatamezőn esett el, sokezred magával.

Az „ántivilág” történelemfelfogásában tán azért nem volt túl népszerű, mert részt vett, vezető szerepet játszott a parasztfelkelések felszámolásában. 1506-ban tevékeny közreműködője volt az ökörsütésnek nevezett adó miatt fellázadt székelyek leverésének. Nevéhez fűződik az 1514-es Dózsa-féle parasztháború utolsó csatája. A felkelők már Bihar városát ostromolták, Szapolyai János Tomorit küldte a város felmentésére. Tomori szétverte a felkelőket, vezetőjüket, Lőrinc papot pedig ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. aug 25.

Hetvenhét éve, utolsóként: Kézdivásárhely

írta: Cabe Ferrant
Hetvenhét éve, utolsóként: Kézdivásárhely

fortepan_8549.jpg1940. augusztus 16-án Szörénytornyán (vagy, ahogy „odaát” emlegették: Turnu-Severinben) kezdődtek meg a magyar-román tárgyalások az erdélyi területek visszacsatolásáról.

Németország eleinte nem támogatta a magyar revíziós szándékot, és azt sem nézte volna jó szemmel, ha a két szövetségese „magánháborúba” kezd. A Harmadik Birodalom hadigépezetének átkozottul nagy szüksége volt mind a magyar gabonára, mind a román olajra. A helyzet pedig kezdett elfajulni. A magyarok a trianoni békeszerződéssel Magyarországtól elcsatolt kb. 103 ezer négyzetkilométernyi területből hetvenezret követeltek vissza, a románok maximum tizennégyezerig mentek el, de mintha csak a fogukat húznák…

A németeknek nagyon megfelelt, hogy az „oszd meg ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. aug 24.

Nándorfehérvár eleste – a szultán szerencsenapja

írta: Cabe Ferrant
Nándorfehérvár eleste – a szultán szerencsenapja

_nandorfehervar_ostroma_1521_-8.jpg1521 augusztusában ismét ostromolta a török az ország kapujának számító Nándorfehérvárat. Csakhogy ezúttal nem Hunyadi János állott vele szemben tízezer vitézzel, keresztes felkelői segítséggel…

A kulcsfontosságú végvárat 1521-ben alig 700 magyar és szerb vitéz védte, meg persze a városi lakosság. A másik oldalon az ifjú és ambiciózus I. Szulejmán, aki roppant szerény ember lévén, mindközönségesen csak a világ ura akart lenni.  1520-ban jutott trónra és első háborúját mindjárt a fránya magyarok ellen indította. Nem is annyira azért, mert múlhatatlanul a Magyar Királyság ura kívánt lenni. Egyszerűen csak útban voltak. Útban, a gazdag és csábító Nyugat felé…

A hadjárat, szép nagy sereggel - ahogy ez már szokásuk ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. aug 23.

A román kiugrás

írta: Cabe Ferrant
A román kiugrás

bukarest-45-03-14.jpg1944. augusztus 23-án – az első világháborúból jól ismert módon – Románia szövetségest váltott. „A nemzet összes erejét mozgósítva át fogjuk lépni az igazságtalan bécsi döntés által ránk erőszakolt határokat, hogy felszabadítsuk Erdélyünk földjét az idegen megszállás alól.” – hangoztatta I. Mihály román király aznap kelt kiáltványában.

Az átállás – avagy a háborúból való kiugrás – kétségkívül időszerű volt. A németekre igencsak rájárt a rúd. A szovjet csapatok nagy lendülettel törtek nyugat felé, a szövetségesek már partraszálltak Franciaországban és nagyon látszott már, hogy a németek nem fogják őket visszaszorítani a tengerbe. Minden logikusan gondolkodó ember számára világos volt: a németek ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. aug 21.

És akkor Pécs újra magyar város lett…

írta: Cabe Ferrant
És akkor Pécs újra magyar város lett…

_baranya.jpgKilencvenhat esztendeje, 1921. augusztus 21-én bevonult Pécs városába egy csendőrszázad. Ebben, így első olvasatra nincs semmi különös, de ha hozzátesszük, hogy ezzel az aktussal ért véget Pécs és Baranya 33 hónapja tartó szerb megszállása, akkor mindjárt másképp hangzik.

A Trianont követő tárgyalások értelmében a megszálló szerb-szlovén-horvát csapatoknak 1921. augusztus végéig el kellett hagyniuk a megszállt baranyai, bácskai területeket. Ez persze, nem igazán tetszett a megszállóknak, még úgysem, hogy Bácskát, a Délvidéket nekik ítélték a békeszerződésben. I. Péter király és kormánya abban reménykedett, hogy – ha számukra kedvezően alakulnak a körülmények – ezek a területek még náluk maradhatnak…

És ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

süti beállítások módosítása
Mobil