Kupakői paprika

Kupakői históriák

2017. sze 12.

Szolnok csillaga

írta: Cabe Ferrant
Szolnok csillaga

_nyary.jpg„…mint Nyáry Lőrinc, a szolnoki kapitány, aki ennek a hónapnak a negyedikén egymaga állott ki a százezernyi török ellen a vár kapujába.”  - írta Gárdonyi Géza az Egri csillagokban. 

De miért kellett Nyáry Lőrincnek – az „egymaga” kis költői túlzás, mert néhány embere mégis mellette maradt – ha nem is százezernyi, de több tízezer törökkel szembenéznie?

I. avagy „nagy” Szulejmán 1551-ben alaposan megharagudott a magyarokra. Fráter György és I. Ferdinánd magyar király arra vetemedtek, hogy megpróbálták újra egyesíteni a Magyar Királyságot és Erdélyt, mely –mellesleg - 1003. óta a Magyar Királysághoz tartozott.

A bosszús – és szempontunkból sajnos – győzedelmes szultán reakciója könnyen megjósolható ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. sze 11.

A zentai csata

írta: Cabe Ferrant
A zentai csata

glaspalast_munchen_1897_077.jpg1697. szeptember 11-én valami örökre véget ért. A zentai csatával véget ért egy korszak, megdőlt egy mítosz. A törököt igenis nyílt csatában is meg lehet verni. Nem csak várakból védekezve lehet visszaverni az ostromlókat, de a harcmezőn is fölébe lehet kerekedni.

Az 1526-os mohácsi katasztrófa után magyar vagy osztrák seregek nem szívesen vállalták a nyílt ütközetet a csaknem mindig számbeli fölényben lévő török csapatok ellen. Bár már az 1664-es szentgotthárdi csatában – ahol talán maga a számunkra nem annyire szép emlékezetű Montecuccoli is meglepődött mennyire ronggyá verte a török sereget –kitűnt, hogy az oszmán harcmodor felett eljárt az idő. A tizenöt éves háború egész menete arról szólt, hogy megváltoztak az ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. sze 10.

Merénylet a magyar királyné ellen

írta: Cabe Ferrant
Merénylet a magyar királyné ellen

_kaiserin-elisabeth.jpg121 éve, 1898. szeptember 10-én, szép őszi nap volt Svájcban, a Genfi-tó partján. Igazi sétára való idő. Ezt kihasználva, kis csoport indult Beau Rivage Szállóból a hajóállomás felé. Köztük Erzsébet – Sissi – Magyarország királynéje. A szálló előtt egy férfi várakozik. Ahogy a csoportot vezető két hölgy elsétál előtte, ő ugrik. Bepillant a napernyő alá, hidegvérűen ellenőrzi melyik is a kiszemelt célpont, majd előrántja a kabátujjába rejtett, hegyesre köszörült reszelőt és szúr. 

A megtámadott hölgy, Wittelsbach Erzsébet a földre esik. A járókelők felsegítik, láthatóan nem történt komolyabb baja. Más járókelők – úgy látszik akkor még nem volt szokásban, hogy ilyen események láttán a járókelők ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. sze 09.

"Summáját írom Egör várának"

írta: Cabe Ferrant
"Summáját írom Egör várának"

vizkelety_bela_eger_var_ostroma_1552-ben.jpg1552. szeptember 9-e az a nap mikor a „győzhetetlen” török császár hadai ostromolni kezdtek egy magyar várost, egy magyar várat. Azt a helyet ma is Egernek hívják... 

I. avagy „Nagy” Szulejmán 1551-ben alaposan megharagudott a magyarokra. Fráter György és I. Ferdinánd magyar király arra vetemedtek, hogy megpróbálták újra egyesíteni a Magyar Királyságot és Erdélyt, mely –mellesleg - 1003. óta a Magyar Királysághoz tartozott.

A bosszús – és szempontunkból sajnos – győzedelmes szultán reakciója könnyen megjósolható volt: hadjáratot indított Magyarországnak azon részei ellen, melyek még nem kerültek a török kezére.

A török had nagyobbik része Konstantinápolyból indult Kara Ahmed pasa, a teljhatalmú szerdár ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. sze 08.

Akkora itt a szabadság, hogy attól koldultok

írta: Cabe Ferrant
Akkora itt a szabadság, hogy attól koldultok

_rakosi.jpgDisznóság, amit a bulvársajtó itt művel, ezeket a lapokat meg kell szüntetni és meg is szüntetjük őket. Elég egy bulvárlap " – mondá Mátyás, az igazságtalan – aki egykor Rákosira magyarosította nevét – és lőn.

Mert neki mindig igaza volt. Hisz ezt az „újság” is megírta…

A sajtó számára nincs nagyobb szenzáció, nincs érdekesebb esemény, mint az a küzdelem, amelyet a magyar demokrácia folytat az ország szebb jövőjéért, polgárainak szebb életéért ” – jelent meg a Szabad nép egyik márciusi számában, 1948-ban, csak úgy, miheztartás és természetesen iránymutatás végett.

És folytatódott, amit már 1947-ben elkezdtek a kommunisták. Először Sulyok Dezsőnek, a Magyar Szabadságpárt vezetőjének Holnap ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. sze 07.

A magyargyűlölet világbajnoka

írta: Cabe Ferrant
A magyargyűlölet világbajnoka

benes8.jpgHatvankilenc éve, 1948. szeptember 3-án hunyt el Eduard Benes cseh politikus, a csehszlovák állam egyik megteremtője, az ország második elnöke. Akiről bizonyos dekrétumokat neveztek el és akinek mi magyarok  oly sokat „köszönhetünk”.

Azt szokták mondani: halottról jót, vagy semmit.

Akkor mondom a jót: Benes úr kiváló politikus volt. És a maga szempontjából a legjobb időben, a legjobb helyen került „helyzetbe”.

Már 1916-ban azt hirdette: „ Meg kell semmisíteni a Habsburg-birodalmat és visszaállítani a csehszlovák nemzetet! ” A kijelentés első felére feltehetően sok magyar is rábólintott volna akkoriban és azóta is. Bánja a kánya a Habsburg-birodalmat. Azt a megfogalmazást, hogy „csehszlovák nemzet” minden bizonnyal ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. sze 06.

Calabria magyar hercege

írta: Cabe Ferrant
Calabria magyar hercege

calabria.jpgVolt egy régi szép szokás már az ókorban, ami aztán tovább élt a középkorban s tán később is. Gyermekeket jegyeztek el, házasítottak össze, dinasztikus, politikai célzattal. De ezek a korai frigyek gyakran értek rossz véget. Egy ilyennek lett áldozata András, Nagy Lajos királyunk öccse.

Andrást hat éves korában, 1333-ban vitték Nápolyba, hogy ott felnővén, a későbbiekben Róbert, Nápolyi király unokájának, Johannának a férje legyen. A megállapodás, melyet még Károly Róberttel kötöttek, úgy szólt, hogy Róbert halála után idősebb leányunokája örökli a királyságot, ahol – természetesen – majdani férje lesz a király. Akár a népmesékben… A kisebb királyfi elnyeri a világszép királylány kezét, és vele a ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. sze 05.

A király, akinek nehéz gyermekkora volt.

írta: Cabe Ferrant
A király, akinek nehéz gyermekkora volt.

ivlaszlo-8.jpg Ha valakire lehet mondani, hogy nem volt könnyű gyermekkora, az IV. – avagy Kun – László királyunk. Pedig igazán jó családba született: Árpád-házba, 1262. augusztus 5-én. De zavaros időkben egy királyi sarj sorsa sem könnyű…

Apja V. István magyar király, édesanyja pedig Erzsébet kun hercegnő volt. Nem anyja származása után érdemelte ki a „Kun” jelzőt. Azért meg kellett dolgoznia. A későbbiekben, mikor már hatalomra jutott, leginkább a még a régi pusztai, nomád hagyományokat követő kunok között érezte jól magát. De addig még sok időnek kellett eltelnie, hogy kiérdemelhesse ragadványnevét.

A gyermek László születésekor belecsöppent egy igen „kényelmetlen” helyzetbe. Nagyapja, IV. Béla és apja, V. István ugyanis ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. sze 04.

A szürkület királya

írta: Cabe Ferrant
A szürkület királya

_dobzse-2.jpgTörvényszerű, hogy a nappal után jön a homály, a szürkület… Hunyadi Mátyás fényes napként ragyogott a magyarság egén. És 1490. szeptember 18-án megkoronázták II. Ulászló magyar királyt… 

Az kétségtelen, hogy joggal formálhatott igényt a trónra A Jagelló-házból származó Ulászló, hiszen dédanyja Cillei Borbála volt, akinek szépanyja Árpádházi Katalin szerb királyné volt. De már a belépése a magyar történelem se volt valami fényes. Ulászló 1471-től cseh királyként regnált, ottani királlyá választásának egyik – ha nem a legjelentősebb - feltétele volt, hogy megígérje a cseh uraknak a Mátyás elleni katonai akciót. Húzta, halasztotta ugyan a hadba szállást, amíg csak tudta, mígnem 1474-ben végre döntött és ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. sze 02.

Buda visszafoglalása

írta: Cabe Ferrant
Buda visszafoglalása

siege_of_buda_1686_frans_geffels.jpg1686. szeptember másodikán a keresztény országokból verbuválódott szövetséges hadsereg, közel két és félhónapig tartó ostrom után visszafoglalta Buda várát a töröktől. Buda szinte napra pontosan, 145 esztendeje, 1541. augusztus 29. óta volt török kézen.

I. – vagy ahogy a törökök nevezik: Nagy – Szulejmán hadai az Egri Csillagokból is ismert „trükkös” módon - szinte kardcsapás nélkül - vették be Buda várát, a mohácsi csatavesztés 15. évfordulóján. Nem véletlenül tartotta Szulejmán a szerencsenapjának augusztus 29-ét… Ezen a napon foglalta el a török Nándorfehérvárat 1521-ben, győzte le a magyarokat Mohácsnál 1526-ban. És 1541-ben Buda is kezükre került…

145 évig uralta a török a budai vilajetet és innen a ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

süti beállítások módosítása
Mobil