Az Augsburg melletti Lech-mezőn, 955. augusztus 10-én a magyarok az vereséget szenvedtek a német seregtől. Az elveszített csatát előszeretettel emlegetik „katasztrofális” vereségként. Döntő érvként hivatkoznak rá: véget ért nomád dicsőség kora.

De hogy kerültek egyáltalán oda a magyarok? Jó, a suliban úgy tanultuk, ez volt a „kalandozások kora”.

Ezeket a „kalandozásokat”, anno, emlékszem, a tanító néni közönséges „rabló hadjáratoknak” minősítette. Később, az általam olvasott történelemkönyvekben is többnyire úgy állították be az eseményeket, hogy a nomád magyarok barbár módon lerohanták a „civilizált Nyugatot”, dúltak, fosztogattak, aztán elpucoltak a zsákmánnyal.

De mi vitte őket arra, hogy éppen ...

1919. augusztus 3. fekete nap a magyar történelemben. Ekkor esett meg, hogy Rusescu román tábornok három századnyi katonával – mintegy négyszáz emberrel – elfoglalta Budapestet és „megszállva” tartotta, míg másnap megérkeztek a román főerők.

A románok ez a dicső haditettet azóta is úgy emlegetik, hogy az övék volt az első hadsereg a világon, amely felszabadított a kommunizmus rémuralma alól egy államot… A történelmi valóság persze kicsit más…

Az I. világháború – vagy, ahogy akkoriban nevezték: a Nagy Háború – 1918-ban véget ért. Utána, akár a kártyavár omlott össze az Osztrák-Magyar monarchia – természetesen az antant hatalmainak lelkes asszisztenciája közepette. Az őszirózsás forradalomban Magyarországon ...

A bejegyzéshez tartozó képen az 1932-es Los Angeles-i olimpia aranyérmes vízilabda csapatát láthatjuk. Első pillantásra tán fel sem tűnik, hogy kép jobb szélén álló Halassy Olivérnek csak egy lába van…

Ma legfeljebb a paralimpián szerepelhetne… De akkor, abban az időben azt tán még ki sem találták. De neki nem is hiányzott.

Az 1909. július 31.-én született bajnok – ha valaki, akkor ő igazán megérdemli ezt a nevet – mindössze nyolc esztendős volt, mikor egy elhibázott mozdulatért a lábával fizetett. Mozgó villamosra ugrott volna fel, de „bravúr” nem sikerült. Véget értek a labdarúgó álmok, a futball világa mindörökre bezárult előtte. Biztos, hogy hatalmas szerencsétlenségként élte meg gyerekként, mindenki így ...

Az 1919. év nyarán nehéz idők jártak az egész országban. Az elveszített világháború utáni forradalom, megszállás, ellenforradalom sok szenvedést hozott, de az akkori zűrzavaros idők szomorú eseményei közül is kiemelkedik hódmezővásárhelyi 1919. július 25-én elkövetett tömegmészárlás története.

A város ’19 tavaszán és nyarán többször „cserélt gazdát”. Azaz, dehogy akartak ők gazdát cserélni, csak épp mindig jöttek – nem kopogtattak, de állig fel voltak fegyverezve – és megszállták a várost. Kezdték a bolsevikok. Már ez sem indult jól: direktórium idején internálták a város húsz, köztiszteletben álló vezetőjét.

Majd „befutottak” a franciák. Nem maradtak sokáig, helyüket a román megszállók vették ...

1290. július 10-én éjszaka merénylet áldozata lett az ifjú, még 28. évét sem betöltött IV. László király. A Képes Krónikában ezt olvashatjuk az eseményekről: „Az Úr 1290-ik esztendejében, hétfői napon, nem sokkal szűz Szent Margit vértanú ünnepe előtt, a körös­szegi vár közelében maguk a kunok – akikhez pedig annyira húzott – a királyt nyomorúságosan megölték.”

„… éppen azok a kunok, akikhez szegődött, de főként Arbuz, Törtel és Kemecse és ezeknek rokonai és cinkosai, akiket a kunok közössége bízott meg vele igen sok tárgyalás és tanácskozás után, az éj csendjében megragadták az alkalmat, sátrában szörnyű sebeket ejtettek rajta, és könyörtelenül megölték.” - részlet a Budai Krónikából.

...

Több, mint ezeregyszáz esztendővel ezelőtt, 907-ben, valamikor, a július 4. és 7. közé tehető időben a mai Pozsony környékén egy nagy és jelentőségteljes ütközetet vívtak meg eleink a Keleti Frank Királyságból érkező hadakkal.

Csak a pontosítás kedvéért, hogy ki is volt az ellenség: a Keleti Frank Királyság egyike volt a felbomló Frank Birodalom három utódállamának, a Középső Frank Királyság és a Nyugati Frank Királyság mellett. Ez az államalakulat a Német-római Birodalom és a mai Németország „előfutára” volt a korai középkorban, IV. - avagy: Gyermek – Lajos uralkodása idején.

Lajos mindössze hét esztendős volt, amikor Forchheimben királlyá koronázták, joggal illette meg a „Gyermek” előnév. A csata idejében ...

A déli harangszó eredete a magyar történelem egyik fontos eseményéhez, Nándorfehérvár ostromához kapcsolódik. Nem pedig az ostromot követő fényes magyar diadalhoz. De hogyan is történt?

Az utolsó bizánci császár, XI. Kónsztantinosz bizánci császár 1452 decemberében segélykérő levelet írt IV. Miklós pápának, azonban az akkoriban befejeződő százéves háború, a németek széttagoltsága, a Magyar Királyság 1448-as rigómezei veresége - nem tette lehetővé egy komoly európai keresztes haderő megszervezését. 1453. május 29-én pedig Konstantinápoly is az oszmánok kezére került. Konstantinápoly eleste után a kérdés az volt, hogy a jövőben a kereszt vagy a félhold uralja-e majd Európát. Két esztendővel később, 1455. június ...

1914. június 28-án Gavrilo Principnek sikerült megvalósítani minden terrorista álmát. Sikerült egy merénylettel - mindössze két pisztolylövést leadva - akkora zűrt kevernie, hogy világháború lett az ügyből.

De vegyük sorra az eseményeket.

Ferenc József már 1913-ban megparancsolta Ferenc Ferdinánd trónörökösnek, hogy látogasson el a következő év júniusában, Boszniában rendezendő hadgyakorlatra. Az öreg császárnak meg nem nagyon lehetett ellent mondani… Különösen Ferenc Ferdinándnak nem, aki már amúgy is Ferenc Jóska „bögyében volt”, Chotek Zsófiával kötött – az udvar szempontjai szerint – rangon alulinak minősülő házassága miatt.

A trónörököst ugyan többen is megpróbálták lebeszélni az útról, ...

1763. június 28-án Komárom alatt megmozdult a föld. Talán ez volt a valaha tapasztalt, legnagyobb erősségű – a becslések szerint, a Richter-skálán 6,3-asnak megfelelő - földmozgás a mai Magyarország területén. A rengést még Drezdában és Lipcsében is érzékelték.

„A rengésnek 63 halálos áldozata volt, több mint 120-an megsebesültek, és Komárom épületeinek harmada elpusztult – összedőlt 7 templom és 279 épület, részben összedőlt további 353 épület, azaz komoly sérülést szenvedett a város épületeinek 54%-a, míg csak 9%-a maradt sértetlen. A rengés után Mária Terézia összeíratta a károkat, a rengés erősségére ezekből a leírásokból lehet következtetni. A legnagyobb pusztítás a Duna bal partján következett be, de ...

Június 27. Szent László király napja, aki a magyar királyok sorában elsőként viselte ezt a nevet. De hívták még Lovagkirálynak, Isten atlétájának, Isten bajnokának is.  A források úgy tartják, 1046 környékén született, talán éppen június 27-én. Alakjáról legalább annyi legenda szól, mint ahány történelmi tényt ismerünk. Az viszont biztos, hogy 1192 június 27-én avatták szentté Váradon.

Már a születése is regébe illő. Apja, Béla herceg – a későbbi I. Béla királyunk – valószínűleg Vazul fia volt, bár néhány krónika Szár Lászlót jelöli meg atyjaként. Bélának testvéreivel – Endrével és Leventével – külhonba kellett menekülni a hazai trónvillongások miatt. A hercegek Csehországban találtak menedéket, ahol ...