2016. dec 11.

Szarva közt a tőgyét

írta: Cabe Ferrant
Szarva közt a tőgyét

online.jpg

Egy blogon „szenzációs” leleplezést tettek közzé. A „teljesen mindegy melyik” párt, „teljesen mindegy milyen” ügyben irányított kommentelő trollokat használ, akik a megadott irányelvek szerint posztolnak. 

És mi ebben az újság?

Az lenne a fura, ha nem élnének ezzel az eszközzel is…

Egészen régi megállapítás, ha adott egy eszköz, mely használható valamire, azt előbb-utóbb használni is fogják az adott dologra. Ha jól emlékszem már bizonyos Csehov úrnál is felbukkant valami ilyesmi…

Tudom, vannak naiv és becsületes emberek, akik komolyan veszik azt, amit az internetes portálokon, közösségi oldalakon olvasnak. Azt ugyan fel nem foghatom, miért teszik ezt, de vannak ilyenek. Az internet néven elhíresült média már réges-régen nem arról szól – a szigorúan magánjellegű kommunikációtól eltekintve -, amire készült. Ez már jó ideje hülye gyerekek – mint én – játszótere, valamint terepe a politikai, gazdasági manipulációnak, nyakon öntve persze jó adag tömény szórakoztatással.

Aki tehát a cuki macskás képeken kívül bármit komolyan vesz, aszerint próbál tájékozódni, amit az interneten, pláne közösségi oldalakon olvas, az menthetetlen. Mert bedőlt a rendszernek.

Az új rendszer ugyanis elérte azt, amiről a történelem során minden rendszer csak álmodozhatott: közvetlenül tud hatni a polgárokra, jobbágyokra, rabszolgákra. (A két utóbbi megnevezés csak a történelmi jogfolytonosság okán került ide.) Félreértés ne essék, új rendszer alatt nem egyetlen politikai erőt értek, hanem napjaink valamennyi politikai pártját, mozgalmát és miegyebét, nem különben a gazdasági hatalmakat, érdekcsoportokat. Ugyanis – ha van még ilyen – amelyik nem használja fel az internetet a saját propagandájának terjesztésére, a választópolgárok manipulálására az óhatatlanul hátrányba kerül az internetet használókhoz képest. És lemara, kihullik a rostán. Olyan ez, mint a fegyverkezési verseny volt a huszadik század második felében, aki nem gyárt a másiknál több és pusztítóbb atomfegyvert, az óhatatlanul veszélyeztetve érezheti magát.

Jó reggelt! Itt a tej!

Egyáltalán nem véletlen például, hogy a mozikból eltűnt a Filmhíradó. Hírértéke, propagandaértéke erősen megközelítette a nullát, nem volt érdemes a továbbiakban pénzt, energiát feccölni bele.

Ez a huszonegyedik század. Már nem az számít, illetve az is, csak jóval kisebb mértékben, hogy mit írt meg az újság, mit mondott be a tévé. Az újságcikkekkel és televíziós híradásokkal szemben már kifejlődött a népességben egy bizonyos mértékű immunitás, tolerancia, Pontosan tudható róluk, hogy egy adott lap, egy adott tévécsatorna valakinek a tulajdonában van. Azaz semennyire sem független. Azt mutatja be a képernyőn, írja meg az újság lapjain, amit a főnökség megenged, durvább esetben, amit főnökség diktál. És? Mi ezzel a baj?

Melyik az a tulaj, aki akkora marha, hogy a saját sajtóorgánumát hagyja maga ellen beszélni? Megsúgom: egyik sem. Na jó, legfeljebb egy kicsit, úgy finoman szőrmentén, hogy ezzel is ráerősítsünk az objektivitás látszatára.

Mint ahogy kommentelők, posztolók, trollkodók is csak a látszat miatt kellenek. Velük, általuk nagyszerűen be lehet mutatni egy virtuális valóságot, amelyben a nép egyszerű fia egyetért, vagy éppen tiltakozik. Mikor, mit. Mikor, mire van szükség. De nincs nagy jövőjük. Csak addig kellenek, amíg valaki nem ír egy olyan szoftver – programozó vagyok tudom, hogy meg lehet csinálni -, amely átveszi a munkájukat. És kkor robotok fogják a hülyeségeikkel elárasztani a közösségi médiát. Ha már ugyan nem működnek mai is ilyenek…

És a jólelkű, naiv befogadó, felhasználó meg hisz és bedől. Ez még viszonylag új módszer, ez ellen még nem épültek ki olyan mértékben az önvédelmi reflexek, mint mondjuk a horror filmek esetében. A horror egy remek példa arra, hogy megfigyelhessük a befogadó néző reakcióit. Az a horrorfilm, amely a múlt század harmincas éveiben teljesen kiakasztotta a nézőket, ma már jobbik esetben megmosolyogtató, a rosszabbikban egyszerűen csak unalmas. Orson Welles Világok harca rádiójátékától még frászt kaptak az emberek, ma egyszerűen csatornát váltanának:

- Most mi van? Elment a fickó esze?

Köszöntök mindenkit a szép új világban. Mikor új (?) eszközökkel, új módszerekkel zajlik a kommunikáció és aki nem akarja, hogy hülyére vegyék, az nyitva tartja a fülét, szemét és főleg: nem hisz el semmit, amit lát vagy hall. Amíg nem néz utána. Ha meg nem néz utána, akkor ott egye meg a fene az egészet, ez is csak ugyanolyan rizsa, mint a többi.

Szólj hozzá

Fősodor A világ rükvercben