Kupakői paprika

Kupakői históriák

2017. nov 26.

A Magyar Igazság Kútja

írta: Cabe Ferrant
A Magyar Igazság Kútja

magyarigazsag800.jpgA budapesti Szabó Ervin téren áll egy szoborkút. A szobron Justitia hozzásimul a reménykedő Magyarországot képviselő nőalakhoz. A kút felirata: „ E kutat hálás magyarok emelték Nagybritannia méltó fia Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot. 1928.

Igazán hízelgő szavak. De ki is volt ez a brit úriember, akiről ilyen elismerőn nyilatkoztak eleink?

Sidney Harold Harmsworth néven született 1868. április 26–án az írországi Dublinban, és 1940. november 26-án hunyt el Bermudán. Rothermere első vikomtja, brit sajtómágnás és politikus, az Associated Newpapers Limited tulajdonosa. Bátyjával, Alfred Harmsworth-tel, a későbbi Lord Northcliffe-fel alapították meg a ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. nov 23.

A király utolsó éve

írta: Cabe Ferrant
A király utolsó éve

_8-ladislas_the_posthumous_002.jpgTemesváron, 1456. november 23-án V. László magyar király szent esküvéssel fogadta meg Szilágyi Erzsébetnek, hogy nem áll bosszút Hunyadi Lászlón – Hunyadi János idősebbik fián – Cillei Ulrik haláláért. Azaz, elmondhatjuk: a király utolsó éve – amelyről akkor még természetesen senki sem tudta, hogy az utolsó lesz – pocsékul kezdődött…

Szilágyi Erzsébet „szelíd kérlelésének” tanácsos volt engednie. Hiszen Hunyadi János özvegyének egyetlen szemvillanására ezrek ugrottak… És, ha ez nem lett volna elegendő, még mindig ott volt a nagyasszony bátyja, Szilágyi Mihály, aki szintén nem a türelmes béketűrő természetéről híresült el. Hiszen később, Hunyadi Mátyás királlyá választásakor is néhány ezer lovassal ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. nov 21.

Dobozi Mihály és hitvese

írta: Cabe Ferrant
Dobozi Mihály és hitvese

dobozi-8.jpgAz 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csata után Buda, az ország fővárosa védtelenül maradt. II. Lajos és vele a főnemesség nagy része odaveszett a mohácsi csatamezőn. I. – vagy, ahogy a törökök nevezik: Nagy – Szulejmán hadai szinte ellenállás nélkül nyomulhattak az ország belseje felé. A cél a főváros, a védtelenül maradt Buda volt…

Buda vára szeptember 12-én került török kézre. Jóformán kardcsapás nélkül.

Az akindzsik – irreguláris török könnyűlovasok, szakmájukra nézvést kiváló fosztogatók és prédálók – a szultán seregének elővédjeként előírásszerűen nekifogtak, hogy a védtelenül maradt magyar vidékről begyűjtsék azt, ami csak mozdítható. Azt hitték, övék a világ, ebben az országban ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. nov 20.

Erdély elszakítása Magyarországtól

írta: Cabe Ferrant
Erdély elszakítása Magyarországtól

_erdely.jpgA magyarországi románok gyulafehérvári nagygyűlésén, 1918. december 1-én kimondták Erdély, 26 történelmi vármegye, elszakadását Magyarországtól és bejelentették a Romániához való csatlakozást.

A románok ilyen irányú törekvése nem volt új dolog, ezért léptek be 1916-ban az I. világháborúba az antant oldalán. Korábban ugyan a központi hatalmak szövetségesei voltak, de reménykedve, hogy megszerezhetik Erdélyt és egyéb területeket, a másik oldalra álltak, hősiesen hátba támadva korábbi szövetségeseiket. Az eredmény gyors volt és váratlan – legalábbis románok számára. A monarchia hadserege és a német csapatok rövid időn belül tönkreverték a támadó román hadsereget, olyannyira, hogy az szinte teljesen kiszorult Románia ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. nov 18.

Egy gyászos örömünnep

írta: Cabe Ferrant
Egy gyászos örömünnep

lanchid1859.jpg1849. november 20-án, délben, a Lánchíd átadásán nyoma sem volt a várt örömünnepnek. Nem volt jelen Széchenyi István, a megálmodó, nem volt ott William Tierney Clark, a tervező, Clark Ádám az építésvezető, de Sina György, a legbőkezűbb adományozó és a finanszírozás szervezője sem.

barabas-lanchid.jpg

Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele

Nem szólt zene, nem hangzottak el beszédek, nem helyeztek el emléktáblát, pedig szokás volt akkoriban, az uralkodó és az átadók nevével. Elsőként Julius Jacob von Haynau, a teljhatalmú osztrák katonai és polgári főparancsnok és Karl von Geringer, a magyarországi polgári ügyekért felelős biztos, kelt át a kész hídon.

Azért mégsem ők voltak az elsők…

Komoly múltja volt már addigra ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. nov 17.

Árpád-házi Szent Erzsébet

írta: Cabe Ferrant
Árpád-házi Szent Erzsébet

szent_erzsebet_szobra_pozsony_var.jpgÁrpád-házi Szent Erzsébet születése körül sok a bizonytalanság. Annyit tudunk róla, hogy 1207-ben született, Sárospatakon, vagy Pozsonyban, esetleg Óbudán. Apja II. András, magyar király, édesanyja a Bánk bánból is ismert Merániai Gertrúd.

A családban öt gyermek született, Erzsébet volt a harmadik, húga a későbbi IV. Béla királynak. Alig volt még négy esztendős, mikor a kor szokásainak megfelelően, már férjet választottak neki. Eljegyezték I. Hermann türingiai tartománygróf fiával, Hermannal. Hja, kérem, a politika… Mielőtt megköthették volna a házasságot, az ifjú Herman 19 esztendősen, 1216-ban elhunyt. Erzsébet ismét gyászolhatott… Nem lehetett könnyű neki, már édesanyja 1216-os halála után is rémálmai voltak.

A ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. nov 15.

Bevonulás Budapestre

írta: Cabe Ferrant
Bevonulás Budapestre

horthy-bev_1.jpg1919. november 16-án, miután a román hadsereg gondos ellenőrzés mellett távozott a kifosztott fővárosból, Horthy Miklós a frissen alakult Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre. 

Nem tudom, hogy milyen lehetett az időjárás 1919 nyarán, de hogy kemény egy nyár volt az biztos. A Tanácsköztársaságként elhíresült katasztrófa 1919. március 21. és augusztus 1. között sújtotta az országot. Az ellenforradalmi kormány minden tényleges hatalom és befolyás nélkül tehetetlenkedett Szegeden.

A román haderők kapva az alkalmon – antant engedéllyel -, megszállták az ország jelentős részét, azzal a felkiáltással, hogy ők küzdenek a vörös métely ellen és „felszabadítják” Magyarországot a kommunista elnyomás alól.

1919-terkep_1.jpg

Azóta már ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák

2017. nov 15.

A zólyomi viadal

írta: Cabe Ferrant
A zólyomi viadal

kuruc_labanc_osszecsapas_1.jpg1703. november 15-én Bercsényi Miklós és Károlyi Sándor egyesült kuruc serege a zólyomi vár alatt megütközött Forgách Simon vezette labanc sereggel. És győzött. De ez a csata nem csupán a diadal okán maradt nevezetes…

Nagy szüksége volt a győzelemre a kuruc tábornak, nem sokkal korábban elveszett Léva vára. Az ostromló császáriak előtt kaput nyitni kényszerültek – segítség és támogatás híján - a meglehetősen szedett-vedett, de egy ideig mégis hősiesen védekező kuruc védők.

Bercsényi és Károlyi, két vezér. Az egyik, Bercsényi, aki a kezdetektől Rákóczi mellett áll, a másik meg Károlyi, aki kezdetben a felkelők ellen harcolt. Szétverte a tiszaháti felkelést. Aztán… Megérkezett Lengyelországból II. Rákóczi ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. nov 14.

25 év „török béke”

írta: Cabe Ferrant
25 év „török béke”

1142.jpg1566-ban elveszett Szigetvár, elesett Zrínyi Miklós. De a török vesztesége is nagy volt, Szulejmán szultán ott halt meg – természetes halállal – Szigetvár falai alatt. Szulejmánt fia, II. Szelim szultán követte a trónon.

Szelimet kevésbé érdekelték a hadjáratok, a birodalom növelése, az igaz hit terjesztése, mint apját. Ő jobb szeretett mulatozni, az italt sem vetette, holott ez Mohamed próféta követőinek már akkor is szigorúan tiltott volt. Az uralkodás strapás munkáját inkább a főembereire bízta.

Talán ez volt az oka, hogy mikor a Habsburg Birodalom fegyverszünetet kért a törököktől, azok belementek a béketárgyalásokba. A tárgyalások szép komótosan meg is kezdődtek 1567 nyarán Drinápolyban, majd 1568. február 17-én meg ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

2017. nov 13.

Az első „népköztársaság”

írta: Cabe Ferrant
Az első „népköztársaság”

_karolyi.jpg1918. november 16-án az alig több, mint két hete hatalmon lévő, Károlyi Mihály vezette kormány, a Magyar Nemzeti Tanács kikiáltotta a „népköztársaságot”. 

Nem, a népköztársaság szó nem volt elírás. A népköztársaság, mint államforma nem a II. világháborút követően merült fel először. A közhiedelemmel ellentétben, Károlyi Mihály és kormánya nem valamilyen demokratikus, polgári köztársaságot szeretett volna megvalósítani. Ők már akkor – még híre-hamva nincs Kun Bélának és társulatának – egészen másban gondolkodtak. Erre ékes bizonyíték az 1918. évi I. sz. néphatározat:

Magyarország Nemzeti Tanácsa a nép akaratából a következő NÉPHATÁROZATOT hozta:

I. CIKK

      Magyarország minden más ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem

süti beállítások módosítása
Mobil