Szervusztok, gyerekek! Remélem, ágyban vagytok. Ma az uzsoráról meg a kamatról mondok nektek mesét!

Épülő, szépülő új világunkban, mikor dübörög a gazdaság, és úgy élünk, mint még sosem, érdemes néha egy-egy pillantás vetni a szörnyűséges múltba: hogyan fosztották ki cseles hitelezők a föld egyszerű népét. Hogyan s mitől szenvedtek akkor a szegények, elnyomorítottak és megalázottak. A fejlett világ szabadságjogai és törvényes védelme még nem illette meg a korának nyűgjeitől szenvedő polgárt. Hiszen lövésük sem volt a szabadságjogokról, meg a törvényes védelemről. Csak próbálkozgattak, a maguk szerény eszközeivel.

Vegyük például a hitelek és kamatok roppant fontos kérdését… Mert nap, mint nap hallani, hogy ...

- Olyan szépen hangzik a mese: demokrácia van, minden ember egyenlő. Csak épp, mint minden szép mese, ez sem igaz. Orwell Állatfarmja óta tudjuk, hogy mindig vannak egyenlőbbek - kezdte Müzli, Kupakő városának hivatalos falubolondja a történetét.

Mert, hogy lenne egyenlő a főnök a beosztottjával, akinek odaveti:

- Edd meg nyugodtan a maradékot, amit a hűtőben hagytam, tudom neked ez is segítség!

Teszi mindezt a kollégák füle hallatára és fel sem tűnik neki, hogy porig alázta, akinek alamizsnát vetett. A beosztott hölgy, belül, ahol senki sem látja, pityereg. De nem szólhat. Félti az állását.

Más.

- Rendszergazda bácsi – szól oda a diák az órán az intelligens táblával ügyködő tagnak. Kérdezne valamit.

- Ő nem ...

Egy darabka múlt. Reklám, rajzfilm és a dohányzás káros hatásainak csökkentése, egészségvédelem – avagy nincs új a nap alatt. Bármi jut eszedbe, azt már tegnap kitalálta valaki. Mit tegnap, már nyolcvan éve!

Elég régen, évtizedek óta dohányzom. Erre persze felszisszennek a dohányzásellenes küzdelem élharcosai: Miért nem képes leszokni, hogy lehet valaki ekkora marha? Kultúrember nem dohányzik!

Megnyugtatom őket, nem kívánok velük vitába szállni, a dohányzás szerintem is egy hülye szokás. Kár volt rászokni. Ha sosem gyújtunk rá, ezzel előzhetjük meg a legjobban a dohányzás káros hatásait. De ha már rászoktam… Semmi kedvem küszködni a leszokással meg az ezzel járó macerával. Tudom, miről beszélek, elég nagy praxisom ...

1818. július elsején látta meg a napvilágot Semmelweis Ignác, Budán, a Tabánban a mai Apród utca 1-3 alatti házban. És elmondhatjuk róla: nagy szerencséje volt édesanyjának és neki, hogy egészségben átvészelték a szülés és születés nehézségeit. Hiszen akkor még az „Anyák megmentője” nem gyakorolta orvosi hivatását, nem tette meg felfedezését.

Azt a pofonegyszerű felfedezést, miszerint: nem árt, ha néha kezet mosunk. Esetleg fertőtlenítőszerrel… Ez volt az a hatalmas felfedezés, egy ma már mindennapi aktusnak tűnő cselekedet, de akkoriban tényleg anyák asszonyok ezreinek az életét mentette meg. Mert a szülés akkoriban nagyjából úgy zajlott, hogy a doktor úr besétált a szülőszobába – esetleg egyenese a boncteremből, ...

A II. Világifjúsági Találkozót, közkeletű rövidítéssel VIT-et 1949. augusztus 14. és 28. között rendezték meg Budapesten. Mottója – már, hogy ne lett volna egy ilyen tiszta propaganda célú rendezvénynek valamiféle szlogenje – ez volt: „Fiatalok egyesüljetek, előre a hosszan tartó békéért, demokráciáért, nemzeti függetlenségért és a népek jobb jövőéért“.

A fenti mottót akárki találta ki, nem volt hülye gyerek. Hogy a bánatba ne tudna lelkesedni bármelyik fiatal – és akármelyik idősebb is – az olyan klassz dolgokért, mint béke, demokrácia, függetlenség, jobb jövő?

És a csillogó szemű, sugárzó lányok – minden olyan hímsoviniszta disznó szívét megdobogtatják, mint amilyen én is vagyok – és az erőtől ...

- Ez nem Rio de Janeiro, sokkal rosszabb annál! – idézte Müzli, a falu sokat próbált bolondja a halhatatlan Osztap Bendert. Kedvenc helyén, a parkban álldogáltunk és a templom elé állított fakeresztet szemléltük. Nem egy régi darab és közel sem olyan impozáns, mint a riói Krisztus-szobor.

- Jól nézd meg, ifjú tanítványom, mert ki tudja, meddig láthatod! – mutatott a keresztre.

- Minőségi, magyar tölgynek nézem, akár századokat is elbírhat…

- A fa igen. De a kereszt? Tudtad, hogy manapság a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása? És nem csak az aktuális Kim kicsit se vidám észak-koreai rezsimjében? Ahol csak Phenjanban 300 000 kereszténynek kell szigorú illegalitásban gyakorolnia a vallását… Azok a tréfás Boko ...

" Most nem kelendő semmi téren a fönséges, a nagyszerű, az emelkedett, az eszményi. A szépnek, a jónak világító lámpája jó egy pár vonallal lejjebb van csavarva. Nem kell az erős fény: a sikkasztok, kapaszkodók, szélhámosoknak kedvezőbb a homály.

A mi az emberben közönséges, alantas, az most valósággal orgiáját üli.

Költői, művészi alkotások minden fajtáján észrevehető a szerzők azon törekvése, hódolni az új iránynak, mely körülbelül abban a fölfogásban hegyeződik, hogy csak az a való, igaz, a mi közönséges, és ha aljas, akkor már épen bizonyos, hogy igaz és élethű.

Ez a kor a szervezkedett középszerűség összeesküvése a rendkívüli, a nagyszerű ellen; a korlátoltságé a lángész ellen; a kontárok ...

Hallgassatok egy öreg rájára [1] , aki nem ma kezdte az ipart, ezért tudja, mitől döglik a légy. A rovarirtótól.

Első és legfontosabb szabály:

Ne értsetek egyet.

Teljesen mindegy, hogy miről van szó, hogy értetek-e az adott kérdéshez, vagy értitek-e egyáltalán miről ír a szerző, a lényeg az egyet nem értés. Ha egyetértenétek, miről lehet vitatkozni?

A szerzőtől (előző hozzászólótól) követeljétek forrásai megjelölését. Ha ő tenné ugyanezt, könnyedén hivatkozzatok Jevgenyij Anyegin, közismert, 1937-ben, Jakutföldön három példányban kiadott művére. Tuti nem olvasta a tag, és máris le van tromfolva.

Ha a szerző férfi és elismerő megjegyzést tesz hölgyekre – kezdve attól, hogy örül a hölgy fizikai Nobel ...

Aki a történelem tanulmányozására vetemedik, - jaj, az ily gaz népnek! - mindenekelőtt azzal kell számot vetnie, mit hisz el a korabeli feljegyzésekből, mit vesz komolyan az utókor értékeléséből. Vegyük példának okáért a hazai történelemtudományt. Minden tiszteletem és nagyrabecsülésem ellenére, súlyos hiányosságokra kell felhívnom a jó szándékú érdeklődők figyelmét. Alapos és sokrétű vizsgálatok alapján, arra a következtetésre kellett jutnom, hogy nem csak az iskolai történelemkönyvekben, valamint a nagyközönségnek szánt ismeretterjesztő munkákban lelhetők fel hibák, tévedések, félreértelmezések és elhallgatások, de még az olyan korszakalkotó, átfogó művekben is, mint például Wiharfelleghy Zuárd: „A magyarok ...

- Vannak az életben nagy igazságok – magyarázta Müzli, Kupakő hivatásos falubolondja. – Például az, hogy az embernek gondolni kell a jövőjére. Meg előtakarékoskodni a nyugdíjas éveire. Csak nekem már kicsit későn szóltak. Már majd harminc éve vagyok nyugdíjas. Anno meg fel se merült ez a remek ötlet.

- És? Csak nem mondod, hogy nem voltál előrelátó és semmit sem tettél félre?

- Mi a bánatból tudtam volna én bármit is félretenni? Akkoriban a tanárok nem kerestek valami sokat… Hej, ha ma taníthatnék… Lenne mit! Mert én öntudatos polgár vagyok!

- Te? Ezt először hallom!

- Mi az, hogy! Adj egy cigarettát!

Odakínáltam neki a dobozt! Vett egy szálat, rágyújtott és előhúzott a zsebéből egy laposüveget. ...