Hallgassatok egy öreg rájára[1], aki nem ma kezdte az ipart, ezért tudja, mitől döglik a légy. A rovarirtótól.

Első és legfontosabb szabály:

Ne értsetek egyet.

Teljesen mindegy, hogy miről van szó, hogy értetek-e az adott kérdéshez, vagy értitek-e egyáltalán miről ír a szerző, a lényeg az egyet nem értés. Ha egyetértenétek, miről lehet vitatkozni?

A szerzőtől (előző hozzászólótól) követeljétek forrásai megjelölését. Ha ő tenné ugyanezt, könnyedén hivatkozzatok Jevgenyij Anyegin, közismert, 1937-ben, Jakutföldön három példányban kiadott művére. Tuti nem olvasta a tag, és máris le van tromfolva.

Ha a szerző férfi és elismerő megjegyzést tesz hölgyekre – kezdve attól, hogy örül a hölgy fizikai Nobel díjának, addig, hogy milyen jól fest a csatolt képen – akkor szexista. Ha elítéli egy hölgy megnyilvánulását, akkor bunkó vérmacsó, esetleg meleg.

Ha hölgy, akkor bármit is ír, frusztráltan éli meg virágzó nőiségét.

Ha politikáról van szó, a szerző lehet turbómagyar vagy ballibsi. Ebbe a két kategóriába mindenkit bele lehet suszterolni, az már teljesen mindegy, hogy igaz-e, vagy sem. A lényeg: a szerző európaiatlan és/vagy hazaáruló. A legjobb, ha mindkettő.

Ha a szerző dicsérne egy filmet, akkor teljesen egyértelmű, hogy a Brehm-féle osztályozás szerint a félművelt orángutánok családjába tartózkodik, nem is láthatta az adott művet, mivel köztudott róla, hogy annyi esze van, hogy háttal ül a moziban.

Ha elítélő kritikát ír egy filmről, akkor:

a/ (Ha a film szórakoztató közönségfilm:) Lila fellegekben járó, valóságtól elszakadt entellektüel.

b/ (Ha művészfilm:) Pleobunkó, mélyanalfabéta, akinek lövése sincs a művészetről.

Ugyanezen patentok kiválóan megfelelnek színi kritika esetén is, csak ügyeljünk rá, hogy „film” szót a darabbal helyettesítsük.

Ha a szerző könyvről, bármilyen irodalmi alkotásról (húsz kötetes lexikontól a tíz szavas cikkig) ír, akkor nem olvasta. Célszerű valahogy így kezdeni a kommentet: „Ha a hozzászóló olvasta egyáltalán a művet, bizonyára feltűnt neki, hogy…” A három pont helyére bármi beilleszthető, az időjárás jelentéstől tőzsdei mutatószámokig, a tagnak biztos nem az tűnt fel, mint Neked. És ha nem az tűnt fel, akkor nyilvánvalóan: hülye.

Mert itt van a kutya elásva. (Az eb elhantolva!)

Te vagy az örök, egyedüli és megfellebbezhetetlen igazság egyetlen letéteményese ezen a szomorú árnyékvilágon, Te tudod jól, sőt jobban, és egyáltalán. Aki pedig ezzel vitába kél, az magára vessen! Tuti, hogy nem százas, hiszen egyetlen szabály létezik csak ezen a Földön:

Neked van igazad!

Ha valaki pedig ezzel nem ért egyet, az pedig már kimeríti az internetes zaklatás fogalmát! Akkor pedig... 

[1] Megjegyzés: Nem a hasonnevű rokonszenves tengeri élőlényre gondolok. A török hódoltság alatt így nevezték török területen a jobbágyokat.