1738. május 28-án, Saintes-ben született Joseph-Ignace Guillotin, korának híresen emberséges és kiváló tudósa. A későbbiekben róla elnevezett nyaktilót ugyan nem ő találta fel, de ő volt volt az, aki 1789. október 9-én javasolta a francia nemzetgyűlésnek, hogy a halálra ítélt embereket az addigi módszerekhez képest kevésbé fájdalmas eszközzel, nyaktilóval végezzék ki.

A javaslat a megkülönböztetés ellen irányult, vagyis ebben az esetben az arisztokratákat megillető bánásmód mindenkire való kiterjesztésére. Addig az időpontig ugyanis a szegényeket akasztották, a nemeseket pedig karddal fejezték le. A franciák körében a nyaktilónak eredetileg „Louisette” vagy „Petite-Louison” volt a neve, a „guillotine” elnevezés később terjedt el. A nemzetgyűlés 1792-ben, március 20-án fogadta el ezt a javaslatot, és törvényben rögzítette is a használatát.

Joseph-Ignace Guillotin portréja

1789. október 9-én Franciaországban egy orvos képviselő, dr. Guillotin a nemzetgyűlés második napján hat pontos javaslatot terjesztett be, hogy a halálraítéltek szenvedéseit megkönnyítse.

1789. december 1-jén Guillotin második alkalommal terjesztette be hatpontos javaslatát.

1791. június 6-án a francia nemzetgyűlésben a kivégzésről szóló törvény vitája megkezdődött.

A nemzetgyűlés Carlier és dr. Antoine Louis akadémikus jelentése után 1792. március 20-án kinyilvánította, hogy ezek után a lefejezést kizárólag guillotine-nal hajtják majd végre.

1792. április 10-én Roederer (az állam képviselője) megbízásából Tobias Schmidt (egy német zongorakészítő) 960 frankért elkészíthette az első berendezést, ezenfelül megillette őt az az összeg, mely annak a bőrzsáknak az ára volt, amelybe az elválasztott fej került.

1792. április 11-én péntek délután, az első működőképes guillotine elkészült a Cour du Commerce-ben, a rue Saint-André-des-Arts-ban.

1792. április 15-én a guillotine-t Bic?tre kórházban állatokon, és három halott emberen próbálták ki sikeresen.

1792. április 21-én újra Bic?tre-ben próbálták ki, halott embereken. A próba eredményes volt.

1792. április 25-én használták először hivatalosan a guillotine-t. Nicolas-Jacques Pelletier-t végezték ki a Gr?ve téren, akit útonállásért és rablásért ítéltek halálra. Sanson kezelte a kivégzőeszközt. A kivégzés nyilvános volt, akkor kapta a kivégzőeszköz a néptől, Louise doktor neve után - aki a jelentést írta - „Louise és Petite Louison”, vagy „Louisette”, „Petite-Louison” neveket. Később a nép körében terjedt el a guillotine név, a gépet javasló doktorról (ezzel biztosítva a nevének halhatatlanságát).

1792. augusztus 21-én a guillotine-t a Carrousselen állították fel, ahol 1793. május 7-éig állt, azután átkerült a Révolution térre (ma Concorde tér). Ekkor végezték ki az első politikai elítéltet, Collenon d'Angrémont-t, mint a „nép ellenségét”.

A guillotine a forradalom alatt Párizsban 2625 fejet csapott le. A forradalom idején a kivégzéseket a Sanson család, Párizs hóhérdinasztiája hajtotta végre.

1793. január 21-én 10 óra 22 perckor kivégezték XVI. Lajos francia királyt a Place de la Révolution-on (ma Concorde tér).

1793. október 16-án kivégezték Marie Antoinette királynét a Place de la Révolutionon (most Concorde tér), közel a Tuileriák kertjéhez.

Joseph-Ignace Guillotin Párizsban 1814. március 26-án meghat, de a róla elnevezett szerkezet töretlenül folytatta „diadalmenetét” egészen 1981-ig, mikor eltörölték Franciaországban a halálbüntetést.

Kép: 1793. október 16. Marie Antoinette királyné kivégzése a felvilágosodás korának „civilizációs vívmányával”, a nyaktilóval
(Wikipédia)