2019. jan 13.

Az első magyar pilótanő

írta: Cabe Ferrant
Az első magyar pilótanő

steinschneider-lilly.jpg1910 nyarán nemzetközi repülőversenyt tartottak Budapesten. A gépek látványa, a levegőben bemutatott kunsztok olyan hatással voltak egy ifjú hölgyre, hogy azonnal a fejébe vette, az autóvezetői jogosítványa mellé a pilóta engedélyt is megszerzi. Budapesten, 1891. január 13-án született Steinschneider Lilly.

A dúsgazdag kereskedőcsaládból származó leány - teljes nevén: Steinschneider-Wenckheim Helene Lilly - először csak, mint kisérő utazott a repülőgépeken. Akkoriban bizonyos versenyfeladatok teljesítéséhez szükséges volt utas szállítása is. Kisérőnek tökéletesen be is vált, könnyű testalkata és nem utolsósorban merészsége miatt. Josef Stabinggal például megnyert egy távolsági repülést Ausztriában. De igazán csak 1912 augusztus 12-én virradt fel az ő napja, mikor végre átvehette a 4. számú pilótaigazolványt .

1912. augusztus 20-án, Budapesten, a Magyar Aviatikai Szövetség repülőversenyt szervezett. Ezen már Lilly is indulni szándékozott, a közönség pedig türelmetlenül várta az első magyar női pilóta felszállását, de egy logisztikai malőr keresztbe tett a szenzációnak. Etrich-féle monoplánja (egyfedelű repülőgép), amellyel Bécsújhelyen letette a pilótavizsgát, nem érkezett meg időben.

Végül első nyilvános felszállására 1912. október 6-án, Nagyváradon került sor. Produkciójáról így írt a Nagyváradi Napló 1912. október 8-i számában:

„A kisasszonyt erős bőrövvel erősítik helyéhez a montőrök. A pilóta-nő elhelyezkedik, a pompás Etrich-féle monoplán berregni kezd.

A montőrök, heves szélroham keletkezik, visszatartják a gépet, maga gróf Teleky is segít a montőröknek. Egy pillanat, a gép 50-60 métert gurul, rögtön felemelkedik, Illner boldogan dörzsöli kezét. Bölöny József elragadtatva nézi a szálló gépmadarat.

Steinschneider Lilly fiús profiljából nem látszik több egy idegesen mozgó pontnál. Gyönyörű repülés, 31 percig időzik Steinschneider a levegőben és a plató túlsó szélén engedi le a gépet. A közönség oda szalad, vállára emeli Steinschneidert, és diadalmenetben hozza el a hangárokhoz, hol Illner nyakába ugrik, és a mestert összevissza csókolja.

A nézők átugorják a kordont és autogram kérések özönével árasztják el Steinschneider Lillyt, ugyanannyira, hogy Teleky grófnak fáradságos törtetés után sikerült csak az ünnepelthez jutni, hogy gratulálhasson.”

1913-ban az év legnagyobb aviatikai szenzációjának a II. Nemzetközi Repülőhét számított, melyet a július 15. kezdettel rendeztek meg az ausztriai Aspernben. Itt már konkurenciája is akadt a francia pilótanő, Madame Palliers személyében. Ez igazi repülős csemegének számított azokban az időkben, először fordult elő, hogy két hölgy is indult egy repülőversenyen.

Nem sokkal később, Pesten, a rákosi repülőtéren, a Szent István-napi repülőversenyen érte el legnagyobb sikerét. A pilótakisasszony megnyerte a gyorsasági versenyt, második helyezést ért el az egyhuzamban repülések versenyében (6 perc és 15 másodperc) és a levegőben töltött összidők versenyében (10 perc 7 másodperc). A leszállásakor viszont történt egy kisebb gikszer: gépe egy homokbuckának szaladt – Hol voltak még akkor a tükörsimaságú repterek?! – gépe ugyan összetört, de ő kisebb karcolásokkal megúszta a balesetet, a saját lábán távozott.

Eredményeire felfigyelt egy osztrák aviatikai cég, állást is ajánlottak neki. Ez a kapcsolat azonban nem tartott sokáig, a dúsgazdag ifjú hölgynek más elképzelései voltak a repülésről, mint munkaadóinak, ezért aztán azok rövid úton felmondtak neki.

A Nagy háború kitörésekor, mint saját géppel rendelkező pilóta, természetesen felajánlotta szolgálatait a hadügyminisztériumnak, de – valószínűleg édesapja közbenjárására, aki nem akarhatta, hogy lánya olyan veszélyes feladatokra vállalkozzon, mint a harci repülés - elutasították. Be kellett érnie egy rövid ideig tartó ápolónői szolgálattal.

A háború a polgári repülés ügyének sem kedvezett, ugyanis hadi okokra hivatkozva egyszerűen betiltották.

A repülős karrierjének 1914-ben megkötött házassága tett be végleg. Férje, az arisztokratikusan hosszú nevű gróf Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheim nem csak az újdonsült felesége repülős kalandjainak vetett véget, de még a családjával sem volt igazán kibékülve. Lilly csak titokban találkozhatott rokonaival…

1939-től nehezebb idők jöttek a jómódhoz szokott grófi család számára. Lilly lányával a náciveszély miatt Olaszországba költözött, ahol meglehetősen szerény körülmények között élt. Férje, valószínűleg a származása miatt, 1943. augusztus 18-án különélési nyilatkozatot adott ki. Hivatalosan és véglegesen csak jóval a háború után, 1960-ban váltak el. Lilly ekkor már visszavonultan élt Dél-Franciaországban.

1975. március 28-án Genfben halt meg. Más források szerint viszont Nizzában halt meg 1977-ben, és sírja is ott található.

Forrás: Wikipédia; Archivnet.hu; 24.hu
Kép: Steinschneider Lilly a pilótaülésben (Pinterest.com)

 

Szólj hozzá

Fősodor Kupalői históriák Tán történelem