Ahogy a Himnuszban is megénekelte Kölcsey Ferenc, 1485. június 1-jén, öthónapos ostrom után foglalta el Bécset Hunyadi Mátyás, III. Frigyes Habsburg uralkodótól, akivel már 1458-as trónra kerülése óta feszült volt viszonya.

Kezdjük ott, hogy a „derék” Frigyes jobb szerette Bécsben látni a magyar Szent Koronát. Talán abban a reményben, hogy egyszer majd a saját fejére tétetheti… A koronát még annak idején Erzsébet királyné, V. László anyja zálogosította el. Frigyes pedig lelkesen őrizgette a bécsi kamarában.

1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral. Ez nem tartott túl sokáig, Mátyás kénytelen volt békét kötni, mivel „kedves” apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene.

1463. július 19-én kötötte meg Mátyás és Frigyes a bécsújhelyi megállapodást. Bár a szerződés szerint, papíron Frigyes a fiává fogadta Mátyást, azért mégiscsak kizsarolt újdonsült fiától 80000 aranyforintot, a Szent Koronáért meg az 1441-ben elzálogosított Pozsony városáért. Része volt még a megállapodásnak – ami később még sok baj forrása lett – hogy, ha Mátyás törvényes fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli.

1464. március 29-én Mátyást végre szabályosan is megkoronázhatták.

Ilyen kezdet után nem csoda, hogyha nem szívelték egymást különösebben. Frigyesnek nemigazán tetszett Mátyás expanzív külpolitikája. A cseh konfliktusban Mátyás ellenfeleit támogatta, és ha a Magyarország déli határainál álló törökkel adódott valamely csetepaté, azt igyekezett kihasználni, a maga javára fordítani.

A háború 1477-ben tört ki, az okot az szolgáltatta, hogy Frigyest befogadta a Mátyást eláruló Beckensloer János esztergomi érseket. Válaszul Mátyás egy gyors hadjárattal – mai kifejezéssel akár villámháborúnak is nevezhetnénk – rendezte a dolgot. A magyar sereg ugyan még Bécset is körbevette, de pápai közbelépéssel sikerült az osztrákoknak kieszközölniük a békét. Mátyás nem volt szívbajos, elismertette Frigyessel a saját cseh királyi címét és hadisarc kirovásánál is rendesen megnyomta a ceruzát – talán eszébe jutott mennyit kellett fizetnie a Szent Koronáért. Százezer aranyat követelt. Frigyes nyögve, nyelve, mindenbe belement, mindent aláírt a békéért cserébe. Az már csak részletkérdés, hogy később a követelt összegnek mindössze a felét fizette ki.

De a béke nem tartott túl sokáig. Alig öt esztendővel később, 1482-ben már újra hadban álltak és ez a háború csaknem Mátyás életének végéig elhúzódott. A fekete sereg kezdetnek mindjárt visszafoglalta az addig a császár által bitorolt Kőszeget, elfoglalta Hainburgot. Az osztrák örökös tartományok hadszíntérré váltak. Mátyás sorra vette be – vagy épp vásárolta meg – az osztrák várakat. Valószínűleg igencsak elege lehetett az öreg Frigyesből, mert ezúttal már az osztrák tartományok teljes meghódítására törekedett.

Bécs igazi ostroma – többszöri körbezárás után - 1485. január 29-én kezdődött meg. A várost Frigyes egyik legjobb hadvezére, Hans von Wulfersdorfer védte. III. Frigyes természetesen jó távol, biztonságos helyen várta a hadi híreket…

Mátyás nemigazán erőltette az ostromot, nem erőből, rohammal akarta bevenni Bécset, inkább a kiéheztetés hosszadalmasabb, de kevésbé véres taktikáját alkalmazta. Feltehetően sem a saját seregében, sem az akkoriban ötvenezres lakosságú városban nem akart igazán komoly károkat okozni.

A védők ugyan igazán kitettek magukért – az egyik kitörésük során még a magyarok egyik ostromtornyát is sikerült lángba borítaniuk -, az élelem, az ellátmány hiánya jelentette a vesztüket. A bécsi polgárok nagyon unhatták a fejük felett történő háborúskodást – no meg a koplalást -, mert már 1485 áprilisában összeesküvést szerveztek. Már akkor meg akarták nyitni a kapukat Mátyás hadai előtt, de erre végül csak június elsején került sor.

Mátyás az oldalán Corvin Jánossal vonult be a Habsburgok leggazdagabb városába, a császárvárosba. A városi tanács sietett letenni a hűségesküt az új osztrák hercegnek. Mátyás nem aprózta el a dolgot, felvette a hercegi címet és – Buda régi, fővárosi státuszát megtartva - itt rendezte be új királyi székhelyét. Az pedig csak a magyar városok számára volt jó, hogy megvonta Bécs árumegállító jogát… Ezenkívül nem sok minden változott, megmaradt a városban a régi hivatali rend, a magyar hivatalnokok csak felügyeletet gyakoroltak az ügymenet felett.

A háború viszont folytatódott. Mátyás 1487-ben elfoglalta Bécsújhelyet is, ezután viszont egyik fél sem tudott tartósan újabb területeket el- vagy visszafoglalni a másiktól.

Aztán… Hunyadi Mátyás 1490. április 6-án meghalt Bécsben és mivel nem akadt méltó utódja, hódításai elvesztek.

Forrás: Wikipédia; Mult-kor,hu; Rubicon.hu; Index.hu; Karpataljalap.net;
Kép: Koroknyai Ottó - Mátyás király Bécs előtt