1849-ben az osztrákokkal még csak elboldogultunk volna és ezt ők is tudták. Nem véletlenül hívták be az oroszokat… Azok meg jöttek. Ahogy ez később a szokásukká vált…Még Erdélyben volt a legjobb a helyzet, itt „alig” 55 000 főnyi intervenciós hadsereggel kellett szembenéznie a jóval kisebb magyar…

Alig félesztendővel első sikertelen visszatérési kísérlete után, IV. Károly, az utolsó magyar király, 1921. október 20-án ismét megpróbált visszatérni Magyarországra és átvenni a hatalmat Horthy Miklós kormányzótól. De kanyarodjunk vissza kicsit az időben… IV. Károlyt, 1916. december 30-án…

1849. január 8. éjjelén Axente Sever és Prodan Simion ortodox pópák vezetésével a románok lerohanták Nagyenyedet. Ekkor kezdődött a vérengzés, folytatódott másnap, de szörnyűségek csúcspontja csak január 10-én jött el. A támadók alapos emberek voltak… Amint Magyarország kinyilvánította…

A hős Guszev kapitány története 1945-ben kezdődött, annak ellenére, hogy 1849-ben végezték ki. Állítólag. Költője, Illés Béla a szovjet megszálló, akarom mondani: felszabadító hadsereg színeiben, őrnagyként tért vissza Magyarországra. Illés 1895. március 22-én született Kassán. A szépreményű ifjú…

Bécs kudarcot vallott ostroma után, a váradi pasa 1685. október 15-én elfogatta Thököly Imrét. Az osztrákok kaptak az alkalmon. És 1685 novemberében már ott is álltak a császár hadai Munkács falai alatt… Lipót császár amnesztia-rendelete miatt egyre többen álltak át a raboskodó kuruckirály…

Mikor 1914-ben kitört az első világháború – a Nagy Háború, ahogy akkoriban nevezték – Románia, bár a központi hatalmak szövetségese volt, nem lépett be a háborúba. A fegyveres semlegesség mellett döntöttek. Kivártak. Jobb ajánlatra… És nem is kellett csalódniuk. Megkapták azt a bizonyos jobb…

Volt egyszer egy csata… 1848. szeptember 29-én vívták meg Pákozd térségében. A hadtörténetben nem túl jelentős ütközetként tartják számon, a hatása mégis óriási volt. Egy nemzet, a magyar nemzet nyilvánította ki itt szándékát. Akaratát, hogy szabadon akar élni… 1848-ban igencsak recsegtek-ropogtak…

1919 elején Pozsonyban senki sem fogadott volna arra, hogy egy magyar-német többségű várost elcsatolhatnak Magyarországtól és egy sosem létezett ország simán bekebelezheti. Addigra már többé-kevésbé lenyugodtak a kedélyek az 1918. október 31-i támadás után, mikor az olaszországi hadifogságukból –…

Történelmet sokféleképp lehet írni. Értelmezni is sokféleképp lehet. Az egyszerű polgár, elvárná, hogy nagyjából igazat olvasson a történelemkönyvekben. Tévedések persze előfordulhatnak, de a szándékos hamisítás az már egy másik eset. Ennek remek iskolapéldája Hunyadi Mátyás esete a román…

1919. január 29-én pocsék napja volt a csehszlovák megszállóknak. A Legbátrabb Város, Balassagyarmat polgárai fegyvert ragadtak, hogy megvitassanak pár vitás kérdést a betolakodókkal. Az elveszített Nagy Háború után, az 1918. november 13-án megkötött belgrádi fegyverszüneti megállapodásban leírtak…